Hódító pónik
Kik is azok a bronyk?
Az Én kicsi pónim című sorozat már a nyolcvanas években jelen volt a televízióban, melynek célközönsége természetesen a kisebb gyerekek tábora volt. Pár, egymással szoros barátságban álló póni kalandjáról szólt, idővel hatalmas népszerűségnek örvendhetett. Ebből következően figurákat, játékokat gyártottak a szereplőkből, melyekkel Én magam is sokat játszottam kisgyerekként.
(Részlet a '80-as évek rajzfilmsorozatából)
(A sorozatból gyártott figurák egyike)
A sorozat újabb változata, mely 2010-ben indult, már nem csak a gyerekeket célozza meg: tinédzserek, fiatal felnőttek, középkorúak, és még ennél is idősebbek is aktív követői a sorozatnak, ez a férfiakat is magába foglalja. Meglepő lehet, de sorozat fordítói, rajongói csoportok vezető egyénei, rajongói blogok működtetői többségében férfiak.
(A 2010-es sorozatból)
Közöttük, a bronyk között számtalan alkotóval találkozhatunk. Az önkifejező művészet, és hobbik pónikkal való összekapcsolása nagyon gyakori jelenség. Erről is kifaggattam a srácokat.
"Egyrészt, van egy elég
gyermeki oldalam, amit fiatal felnőttként egyre inkább elnyom a környezetem és
ezzel a sorozattal úgy érzem büntetlenül ki tudom ezt élni - számomra ennél
jobb módszer csak a festés, amit szintén imádok." - Dániel, 22 éves
"...és mind ez együtt egy
hatalmas kútnyi "alapanyag" amiből a fandom meríthetett,
Rajzosok,írók,zenészek,cosplayesek,énekesek, animátoros és még ezer más forma
ahogy az a tömérdek ember kifejezheti magát és egymásra találhat egy lányoknak
szánt mese által. Ez fogott meg a sorozatban. Egy erő, ami talán bármelyik
másik sorozatban/mesében is ott van, de ebben a "mesében" hagyták az
emberek hogy kitörjön és ki is tört." - Rusty Spark. 18 éves
Ez bizonyítja, hogy a pónirajongók számára egyik kedvenc sorozatuk, akármilyen gyermekinek tűnjék is, képes kihozni belőlük valami fantasztikusat, amikből alkotni, meríteni tudnak. Ihletet szerezhetnek belőlük, és alkothatnak, fejlődhetnek a művészetükben.
Menjünk kicsit mélyebbre. Mi a helyzet a gyűjtőkkel? Ebben nagyon megoszlanak a vélemények a fandomban. Találkoztam olyan emberrel is, aki gyűjt, és olyannal is, aki nem.
"Csak egy figurám van, nem kifejezetten gyűjtök." - Máté, 17 éves
"Igen. Vannak
blindbag figuráim, egy notesz, egy lyra színeit és cukijegyét mutató kanalam,
egy vinly collectible fekete Lyra, egy kis kitűző valamint a Past Sins 2.
kiadása" - Anon, 24 éves
"Nem tartom
feleslegesnek, mert mindenki másképp éli meg a rajongást. Igazából irigylem
azokat az emberkéket, akiknek plusz élményt nyújt a gyűjtés élménye ÉS meg is
engedhetik maguknak, hogy folytassák ezt." -Dániel, 22
(Egy 24 éves rajongó gyűjteménye /nem teljes/)
De még egy ártatlannak tűnő mesében is látnak fantáziát az elvetemültebbek, így jött létre az MLP R34-nek nevezett ág, melynek lényege a pornográf, erotikus tartalmak póni-alternatívában való ábrázolása. Van ennek művészi, de elvetemült része is: sokan fantasztikus képeket készítenek, remek műveket képesek írni ebben a témában, de vannak, akik elvetemülten üldöznek mindent, ami póni, és +18. Sokan azt gondolják, hogy az összes brony ilyen, de ez szintén fikció. Erre számtalan ellenpéldát találhatunk a DeviantArton, és más, pónis blogon is.
Sokan azt gondolják a magukat bronyknak nevező, idősebb férfiakról, hogy melegek, furák, antiszociálisak, vagy legalábbis valami nincs rendben a fejükben. Ez egy hatalmas tévhit, amelynek az eloszlatására magukat a bronykat kérdeztem egy-egy interjú keretében. Az alanyok egytől-egyik 16 év fölött vannak, és férfiak.
A póni-pornográfiáról is megvan a véleményük.
"Az MLP R34 (azaz pónipornó) számomra nem megvetendő dolog. Annak ellenére hogy semmilyen formájában nem élek vele, Bevallom, ha rajzokat keresek a neten, gyakran beléjük futok mert ezek is "művészetek" ...többnyire ... a művészet lényege az érzelmek felkeltése 1 emberben ... ez is egy művészeti al-ág a rajzoláson belül. Azok akik pedig az R34 tartalmú képeket személyes örömük "múzsáinak" tartják én nem vetem meg. Az én szemszögemben itt nem az emberi pornó vagy állati (rajzfilm) pornóról van szó. Szerintem az emberek nem azért nézik az MLP R34 oldalakat mert "Hú, bestialitás", meg erre izgulnak. Ez nem megvetendő. Az ember természetesen szeret olyan dolgokat (ilyen helyzetekben) látni, amit amúgy is szeret. És mivel a sorozat által belecsöppentünk 6 jó barát és a körülöttük élők együttes kalandjaiba, így a róluk szóló pornográf történetek vagy képek akár úgy is hathatnak, mintha épp most pletykálná el valaki neked valamelyik ismerősöd nemi életét. "Kinek a pap, kinek a papné" - Vallotta Rusty Spark, 18 éves brony.
"Véleményem szerint nincs semmi baj azzal, ha valaki r34es képeket kéz vagy csinál a mlp-ról, csak ne akarja rátukmálni senki másra és tudja diszkréten kezelni a témát. Megoszthatja azokkal,akikben kellően megbízik, de ne feledje, hogy ez jobb, ha a négy fal között marad.
Mindenesetre, ha kiderül valakiről, hogy klopper én nem fogom ezért elítélni." - Anon, 24 éves
A pónirajongók a tudatlan szemekben elmebajos emberekként vannak elkönyvelve, és mint tudjuk, egy, a társadalom szerint elítélendő tulajdonsággal nehéz közösségekbe tartozni. Vagy talán mégsem? Az interjúk közben erre is bőven kaptam választ,
"Olyan közösségből, ami nekem fontos, még nem közösítettek ki emiatt." -Máté, 17 éves
"Volt aki jól fogadta a dolgot, volt aki nem.. A szüleimet nem nagyon érdekli, régi haverok közül van, aki nézte velem, de van, aki nem szereti ha felhozom. Engem azért kedvelnek."- Dragu, 24
"Neeem, nem igazán,
de tetszik ez a kérdés. Általános és középiskolában rendszeresen kiközösítettek
a motyogásom miatt, a kinézetem miatt. Azért nem közösítettek ki a bronyság
miatt, mert már pont nem voltam középiskolás, amikor ez elindult nálam - de ha
már korábban kezdődött volna, akkor ugyanúgy kiközösítettek volna miatta, mint
minden más miatt. Úgy gondolom ez nem feltétlenül a pónik miatt történt volna,
hanem mert a gyerekek mindig megtalálják, hogy ki felett dominálhatnak.
Szerencséjükre, én elég szubmisszív voltam, hogy ezt az igényüket kielégítsem
és annál kevesebb embernek ártottak ezzel. Főiskolán már annyira nem gyakori ez
a jelenség - vagy ha van is, az ember ennyi idősen már könnyebben kezeli." - Dániel, 22 éves
Hogyan találtak rá a sorozatra? Vannak, akik unalomból, vannak, akik közösségi oldalakon, de ráleltek. Egyikük sem bánta meg, hogy csatlakozott a fandomhoz, és sokan feljebb kerülhettek a munkásságukban is. De ha már szóba került a fandom, nézzük meg ezt is, ezúttal belülről: Mit gondolnak a rajongói csoportról azok, akik maguk is részesei?
"Egy remek kis
társaság vezéregyéniségek és összetartó személyek nélkül. "Egy erős és
hasznos gépezet vagyunk darabokban, értő kezek nélkül."" - Rusty Spark, 18 éves
"Többségük buzgó
emberek, akik a képességeikből a legjobbat akarják nyújtani. Ez szerintem bőven
elég arra, hogy ezeket a képességeiket fejlesszék, ezért támogatom is őket.
Csak azt szeretném, ha más oldalaikról is megismerhetném őket. Oké, bronyk
vagyunk, de még fontosabb, hogy emberek vagyunk és a bronyság az csak tört
része a valónknak." - Dániel, 22 éves
Sokan azt vallották, hogy sok barátot szereztek a brony csapatokból, és hogy a meetekre gyakran kijárnak, mert rendkívül élvezetesek, közvetlenek. Emellett van, aki szerint a közösség elindult lefelé a lejtőn, és ki tudja hol áll meg, kit, s hogyan talál meg. Remélhetőleg a csapat összekovácsolódik, és közös érdekeltségükből fakadóan egymásra találhatnak. Vajon mi lesz a közösséggel, és hogyan tovább? A társadalom negatív hatásra ellenére egész kitartó szelleműeknek nevezhetem a bronykat, és egytől egyig remek embereknek találom őket.
Ezek voltak hát a Bronyk, találkozunk a jövőhéten!
Infinity Magazin - Minden, ami NEM téma
(FIGYELEM! Az interjúkban feltüntetett személyek adatait előzetes megbeszélés alapján és módján használtam fel. A képek egyike sem saját tulajdon.)